Roman konyha és étkezési szokásai by Cheflaszlo

A Román konyha és étkezési szokásai

A román konyha kialakulásában szerepet játszott a magyar erdélyi konyha, a francia, a szerb, a török, a bolgár konyha is.
A levesek nagy részét erjesztett ciberével készítik, tejfölözik. Fûszerként babérlevelet, csombort, kakukkfüvet, fokhagymát használnak fel. Betétként
leveseikben kedveltek a húsgombócok. Bárány-, ürü,- marha-, borjú-, szárnyas- és vadhúsokból egyaránt készítenek leveseket. A halételekhez és a
zöldségételekhez sok hagymát, paradicsomot használnak. Kedvelt elõételük a pontyikrasaláta, az olajos zöldsaláták sonkával, marhanyelvvel keverve,
hagymásan és erõsen fûszerezve.
Húsételeik közül legkedveltebbek a roston és nyárson sült ételek. A különféle húsokat olajba mártva faszénparázs felett roston sütik. Ugyancsak roston sütik a
mititét, ami darált marhahúsból készült bél nélküli kolbászka. A roston sütésen kívül a húsokat zöldség- és gyümölcsfélékkel együtt párolják.
A román konyha sok zöldség- és fõzelékfélét használ. Kedvelt zöldségeik: tök, hagyma, paradicsom, zöldbab, padlizsán, szárazbab. Köretként rizst, burgonyát
és -elsõsorban tokányfélékhez- a kukoricalisztbõl készült puliszkát adják. A tésztafélék közül a leveles vajas tészták gyakoriak, valamint a krémek, a fagylaltok,
és az olajban frissen kisütött fánk barackízzel. Az egyszerû és ünnepi étkezések elõtt elmaradhatatlan a cujka /szilvapálinka/ és a maszlina /sózott olivabogyó/.