Méreg mindenhol ahova nézel! 2.rész
Május. 9. 2008 Santa Monica ~cheflaszlo
Egyre ritkább a természetes, tisztességes állattenyésztés, a legeltetés, a fűvel, szénával esetleg darával táplálás. A
marha nem arra lett kitalálva hogy állati maradványt (dög húst), vért, csirkeürüléket, darált újságpapírt egyen. Jól
olvasta a kedves olvasó, csirke telepekről begyűjtött trágyáról beszélek, amit fűrészporral, öreg újságpapírral, vérrel
fűszereznek. Arkansas állam 1994-ben 1.5 millió kilogramm csirketrágyát etettet meg tenyészállataival. Az USA-ban
1997-ig, a marhák 75%-a volt állati maradvánnyal táplálva. Ebbe beletartozik a menhelyekről begyűjtött döglött
macska és kutya is. Ez nem mostanában volt, mégis csak találgathatjuk, hogy manapság mi a táplálékuk akkor,
amikor a kukorica kevés és drága. Ahhoz, hogy a marha ízletesen márványos, Salmonella vagy E.coli O157:H7
mentes húst adjon, nemcsak természetes, cellulózban gazdag táplálékot kell fogyasztania, hanem nyugalomban, tiszta
körülmények között kell nevelkednie.
E.coli O157:H7 egy mutált verziója az emberi emésztőszervekben is megtalálható E. coli baktériumnak, védelmet
nyújt káros kórokozók ellen, elősegíti az emésztésünket, vitamin lebontásunkat. Ennek ellenére közeli rokona: az E.coli
O157:H7 egy nagyon veszélyes és halálos baktérium. Nem minden fertőzött ember betegszik meg. Vannak olyanok
akik letudják a fertőzést egy közepes hasmenéssel. Legtöbb esetben egy kemény hasüregi görcs, vizes és véres
hasmenés, hányás, láz követi ami megszünik egy hét alatt. Akkor halálos amikor a verotoxin vagy a shiga toxin
(mérgek) a megfertőzöttek vérrendszerébe kerülnek. Az esetek 4%-ában történik ez meg. Itt Amerikában hemolytic
uremic syndrome (HUS)-nak nevezik. (Leáll a máj működése, anémia, belső vérzés, majd meghal a fertőzött ember. A
megfertőzött fiatalok 5%-ánál okoz halált, vannak akik túlélik, de legtöbb esetben megvakulnak vagy agykárosodást
kapnak.)
A küzdelmet az E.coli O157:H7 baktérium ellen az nehezíti hogy sav, só és klór álló. Megél a tengervízben az
édesvízben, a konyha asztalon. Darálók késein 4 napig, nedves környezetben pedig hetekig szaporodóképes marad. A
fagyasztást is túléli és körülbelül 80 Celsiusig a forróságot is. Ahhoz hogy ételmérgezést kapjál Salmonella-ból és
egyébb káros baktériumokból viszonylag nagy adagot kell hogy elfogyassz, minimum 1 millió organizmust. Az E.coli
O157:H7-ból nem több mint 5 organizmus is elegendő a fertőzéshez. Egy pici darab rosszúl hőkezelt hamburgerhús a
halálodat okozhatja. Mindenki veszélyeztetett, de főként 5 éves korig a gyerekek, az idősebbek, vagy pedig azok
akiknek az immunrendszerük gyenge. Úgy kell elképzelni ezt hogy kedden a gyereked megbetegszik, pénteken már
vér folyik belőle, az orvosok csöveket kötnek rá hogy megmentsék, de hiába az egész mert nem tudnak mit tenni.
Gyereked vasárnapra meghal.
1982 előtt keveset tudtunk erről a halálos baktériumról, egy évtizeddel később a "bogár" újra felpattant, egy amerikai
Jack in the Box gyorsétteremben, ahol százak fertőzödtek meg. 4 kisgyerek életébe került. Az E.coli O157:H7
baktérium volt az oka számos húsvisszavonásnak. 1997-ben a Hudson Foods húsfeldolgozó üzem botrányakor 35
millió pounds (kb.17 millió kg) darált marhahúst vontak be. 2002 nyarán a ConAgra húsüzem Colorado-ban
önkéntesen visszavont 3354 ezer pounds darált húst. Három héttel később, kiterjesztették 18 millió pound-ra. (46
ember betegedett meg.) A fertőzött 18 millió pound fertőzött húsból csak 3 milliót találtak meg. 2008 február közepén
megtörtént a történelem legnagyobb mirelit hamburgerhús bevonása. Ekkor 143 millió pound (közel 80 millió kg.)
húst vontak be.
A utóbbi húsbotrány szikrája akkor pattant ki amikor egy névtelen vegetáriánus állatvédő nyilvánosságra hozta azokat
a filmeket amiket a Los Angelestől pár órányira található Chino Hills kisváros húsfeldolgozójában készített. A
személyiségét -nem véletlenűl- féltve örző úriember munkásként szegődött a húsüzembe, majd titokban -az életét
kockáztatva- egy gomb nagyságú kamera segítségével, rögzítette azt a szörnyűséget, amit soha sem gondolt hogy
valaha látni fog. Az egész napos kimerítő munka után visszament a hotelszobájába és aludni sem bírt attól amin egész
nap átment. Megvágta a filmet, majd a tekercset a szoba páncélszekrényébe tette, félve attól hogy megtalálja valaki.
Így ment ez heteken keresztül.
Video: Targoncával továbbgurított tehetetlen állatok, erőlködve próbálnak menekülni a brutalitástól. Az egyiknek a lába
térdben van eltörve, igy próbál továbbukdácsolni, sikertelenül. Amikor a targonca sem bír vele erős vízsugárral
spriccelik a pofáját, majd árammal ütik. A brutalitás célja az hogy felálljon az állat és begyalogoljon a vágó dobozba.
Jön a következő film ahol egy husánggal csépelik a földön fekvő tehetetlen tehenet és az egyik "kedves" fiatalember
arról is gondoskodik hogy az állat fejét, szemét is megszurkálja. Ezek a felvételek közvetlen a mészárlás előtt
készültek, a marhák-tehenek mindegyike életben volt még. Az amerikai törvények szerint, egészségi okokból tiltott a
földön fekvő tehetetlen állatot élelmiszernek feldolgozni. Mivel ez a törvény, e-miatt figyelt fel az egészségszervezet és
a média ezekre a felvételekre. A botrány 80 millió kg. hús visszavonásával folytatódott. Pár nap elteltével pedig egy
időre bezárták a húsüzemet.
Arról is beszámol a videó hogy a vágóhidakra beteg, tejet már nem adó teheneket visznek, kockáztatva ezzel milliók
egészségét. Egyes becslések szerint Amerikában a darált húsból készült hamburgerek 1/4-e származik beteg tehenek
húsából.
Az ügy nagy port kavart, ám mint minden csoda: 3 napig tartott, aztán gyorsan a szőnyeg alá söpörték az egészet. Az
üzem vezetősége elnézést kért, nemsokkal később újra indultak az üzemi darálók is, mintha mi sem történt volna.
Szánalmas dolgok ezek. A brutális videók a YOUTUBE-on láthatóak, a www.youtube.com weboldal keresőjébe írjuk
be azt a szót hogy "Chino Meat" vagy pedig "Maximum Humans Can Do". A filmeket nagyon nehéz végignézni.
Komoly megrázkódtatással jár. Én is csak azért néztem végig mert írni akartam róla.
A vízhang az interneten a következő volt. Az emberek legnagyobb többsége megsajnálta az állatokat, de nem
változtatna a dolgokon mert fél, hogy felszökik a steak ára. Egy nyugdíjas húsüzemi dolgozó véleménye szerint a
videók egy megszokott rutinszerű vágást mutatnak csak be, amiben semmi új dolog nincs. Ez a fajta bánásmód
évtizedek óta megszokott a vágóhídakon. Azt is elmesélte, hogy volt olyan amikor az állatok megrémültek és
kirohantak a mezőre, majd a húsüzem dolgozói traktorokkal vadászták le a menekülő marhákat, teheneket. Van olyan
is hogy a vágásra láncon húzzák be a kimerült állatokat.
A baj az, hogy a nagyüzemi vágóhídak nem a minőségre hanem a mennyiségre törekednek. A USDA (United States
Department of Agriculture -olyan mint az ÁNTSZ) a mai napig, a piacra dobott húskészítményeknek csak 0.05-át
vizsgálja meg. Az ellenőrzés úgy zajlik, hogy a hatalmas konténer darált hús tetejéről levesznek egy kémcsőnyi
mennyiségű mintát, majd ha nincs nyoma a fertőzésnek akkor mindenki boldogan megy tovább a dolgára. Ha
problémát találnak akkor megkezdődik az intézkedés, de bármilyen mennyiségű is a szennyezett élelmiszer, az USDA
megpróbál mindent titokban tartani és a felelősséget másra hárítani. Legtöbb esetben a húsfertőzést (a nagyobb
botrány elkerülése végett) a húsüzem önszántából hozza nyilvánosságra, majd önszántából kezdi meg a
húsvisszavonást.
1994 novemberében a Clinton kormány törekvése a szigorúbb, kémiai alapokon nyugvó ellenőrzési rendszer
bevezetésére, megbukott a kongresszusban. Mind a gyors étterem láncok, mind a hús feldolgozó üzemek óriási
pénzzel támogatták a Republikánus jobb oldalt, így a szigorítás elmaradt. 1987 és 1996 között Phil Gramm -texasi
republikánus- több anyagi támogatást kapott az említett vállalatoktól mint az összes többi szenátor egybevéve. Gramm
tagja a Szenátus Mezőgazdasági Bizottságának, nevét az Enron Botrány idején is hallhattuk. Az érdekesség kedvéért:
felesége Wendy Lee többek között az egykori Iowa húsfeldolgozó üzem (most Tyson a neve és a világ legnagyobb
húsfeldolgozója) és az egykori Enron Bizottság tagja. Ha erről több információt kíván valaki, akkor forduljon Eric
Schlosser "Fast Food Nation" könyvéhez, abban részletesen le van írva a story.
Amit én próbálok támogatni az egy "kinder, gentler" bánásmód ezeknek az Isten teretményeinek. Nem csinálom ezt
tökéletesen, de mostantól egyre kevesebb húst eszem, abból a célból is, hogy megóvjam a jegyzettömbömet az állatos
történetektől. A húst amit a kuncsaftjaim fogyasztanak mindig a farmererektől szerzem be. Az csak egy bonus, hogy
ezek az állattenyésztők megbízhatóak és nem etetik az állataikat hormonokkal, antibiotikumokkal, így az elfogyasztott
hús egészséges. Szeretem a húst, lemondani soha sem akarok a húsevésről és arról, hogy "ne tömjük a libát" nem
szívesen hallok. Szakács vagyok, így valamilyen szinten én is "gyilkosnak" számítok. Egy vastag szelet hátszinnél
vagy egy szaftosra sült libamájnál nem sok mindent tartok ízletesebbnek. Mégis úgy érzem, hogy kevesebbet
szenvednének az állatok, tisztességesebb körülmények között fejlődnének és élhetnék le rövid életüket, ha némiképpen
csökkenne a hús iránti kereslet.
Szerzői jog © 2008-2010 Cheflaszlo Betéti Társaság Minden jog fenntartva! Copyright © 2008-2010 Cheflaszlo Betéti Társaság All Rights Reserved!
|
Tehenek, csirkék, malacok mind karámba, ketrecbe
zsúfolva nevelkednek. Minimális a mozgás-
lehetőségük, életük legnagyobb részét trágyától teli
medencékben élik le, nincs alattuk alom, így nincs
pihenés, nyugodt élet sem. Az étel, a víz mechanikusan
kerül az orruk elé és amikor elérik a kivánt súlyt,
könyörtelenül véget ér szánalmas életük. A mészárlás
kegyetlenül zajlik, legtöbb esetben a marhák még élnek
a szétnyitás pillanatában!